2009. február 2., hétfő

Philips videóroncs

A hét vége itthon telt. Olvastam a Béka blogját. Mekkora munka ez? Fel sem tudom fogni. Illetve befúrtam a fejem a szétszedett vagy javításra váró magnóim közé, és vérző szívvel tapogattam, mitől váljak meg.
Gondoltam, csinálok a magnó motorokról egy képsorozatot. A BRG (csöves szalagos) 220V- osától a TESLA B90-esen (szintén 220V-os, de a magnó már tranzisztoros-IC-s) keresztül a kazettás magnók egyenáramú, pár voltos szénkefés szalaghúzó erőgépeiig.. A videók három fázisú vezérlővel összeépített lassúmozgású capstain motorjáig. A végén meg bemutatnám a CD-ből kivehető apróságokat.
Ez azzal is jár, hogy ki kell bányásznom a guanoként ülepedő vackok közül, és még elég hideg van a fáskamrában.
Ma viszont rámkacsinott a szerencse.
Délután kiugrottam a postára. Visszafelé jövet legördültem a Dunapartra. Szeretem a vizet nézni, és jól jött volna a fényképező gép, mert azt a tömérdek szemetet, amit Budafokon találni, nem ártana már odadörgölni az internet orra alá.
A vágóhíd utcai aluljáró magasságában egy fekete dobozra lettem figyelmes.
Bringa lassít, én meg körülnéz, fekete doboz be a bringakosárba.
Egy videomagnó.

Végre, ehhez a roncshoz aztán semmi sem köt, lehet rajta gyakorolni mindenféle fényképezést.

Itthon le is tettem a lépcsőre. Akkor még a fény is elegendő volt. Elég viseltes szegényke. Valakit nagyon megharagíthatott.

Philipsék gyermekeként jött a világra. Ezt kivágtam lemezollóval a hátlapból. Rábíztam a scannerre. (Pedig pont a hátlap maradt meg teljesen épen. Semmi sérülés nem érte. A támadó becsületes harcban, előről küzdötte le.)

A párom még tanított a konyhában, én meg bevonultam - szinte a szőnyeg alatt - ezzel a halottal, és kikapkodtam a mechanikát... már ami maradt belőle.

Amint látszik is, bakó már előttem lefejezte.

Ezt hagyta nekem. Kerekeket, capstain motort, törlő és hangfejet.

A hang és CTL fej egy szép fényes, a törlőfej az a sötétszürke. A hangfejről mindenki el tudja képzelni, mire is jó, a CTL fej pedig olyan kontrolljelet rakosgat a szalag szélére, amihez kép - pontosabban félkép - indítását lehet időzíteni. Amikor pl. ezzel van baj, a magnón ugrál a kép, mászkál benne a zajcsík, és a hang is rondán nyávog.

Jó anyagból készült. Teljesen ép. Apró szalagnyom található rajta, de kopásnak még nem nevezném. (Tudom, az én szókészletem nem kincs.)

Most egy szép nagy kép a nagyítón keresztül fényképezve.

Ez a kép rendesen megbuktatott. Mutatja a fényesedés, hol kopott a fej.

Ez sárga lesz, ha halogénnel világítom akkor is. A vaku sem ott csillan, ahol szeretném. Még sokat kell gyakorolnom. Vagy megvárni a reggeli napsütést.

Mondjuk a görgő még szebb.

Egy falusi traktorkijáró előtt néz ki így az aszfalt. (Igaz, városi építkezést is írhattam volna.)

video

Ebből sem lesz már motor

Juhhéj! Köszönet Gézának a segítségért! Kitettem a mozgóképet is a blogba. Igaz, hogy nem úgy, - mert a blogspot magától is tudja kezelni - de ettől a művelettől féltem egy kicsit. Itt többször is megjártam, hogyha beraktam a képet, a program átszerkesztette a bejegyzéseimet. Töltögethettem fel a <> (Ugrás a következő sor elejére) jeleimmel újra és újra.

Innét kitépték a hálózati trafót és a bemeneti fojtót is. Vajon tudatos volt, mert valaki ebből a porvasból akart nagy villámot csiholni?

Ez a kis okos fekete négyzet a háromfázisú generátor, és azok a csillogó karikák a motor tekercsei. Érdekes, de nekünk az iskolában még nem ilyeneket mutogattak.

Aki itt kijelzett, az volt a kijelző. Nekem volt egy nagy álmom, hogy az erősítőmbe futófényes kijelzőt tegyek. Még meg is vettem azt a fajtát, ami a VT torony Akai magnójában jelezte a túlvezérléseket. A kijelző azóta is ott pihen a fiók mélyén, a végfok pedig már rég új gazdit boldogít.

A természet nem is visszafoglal, hanem azonnal birtokba vesz mindnet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

statisztika

Magamról

Saját fotó
Üdv mindenkinek!
Magamról akarok írni. Talán érdekes lesz, talán unalmas. Nekem felfedezés. Mások szakmájába is belekóstolgatok, és nem ismerem a szaknyelvet, de talán mókásabb a saját meghatározás. Középiskolás lehettem, amikor megfogalmaztam (értelmeztem) magamnak a csigafúrót, miszerint egy acélhengerre két oldalán párhuzamosan lazán feltekert felébe vágott lyuk. Nem biztos, hogy pontos és az sem, hogy másnak is tetszeni fog. Akit ez idegesít, kérem kerüljön el! Azoknak szánom, akinek tetszik.