2010. május 12., szerda

Hangolt körös műszerek 1.rész

Ez a korszak kimaradt az életemből. Nem építettem rádiót, meg sok olyat, ami a Rádiótechnikában benne volt. Most meg - vénségemre - belezúgtam, mint izgatott dongó a légypapírba. Elhatároztam, hogy csak minőségi alapanyagból építek. Kipróbált alkatrészeket használok. (Mondhatnám úgy is, hogy az itthon tárolt szemétből építem, de jobban hangzik az előző mondatban.) Kinéztem Hetényi úr induktivitásmérőjét, egy vobler megjelenítőt és ujjgyakorlatnak egy GDO építését.

Gondolatébresztésül lesétáltam a Dunapartra, és begyűjtöttem az ott elfekvő elektronikai hulladékot. A címképen egy rádió panel látható. Ebből bányásztam ki a forgókondit a GDO-hoz.

Szabvány fekete dobozom volt már itthon, és szinte minden ellenállást megtaláltam a listából. A fúrás-faragás, rajzolás, maratás, beültetés nem nagy kunszt. Vannak korábbi bontásból származó paneldarabok. Az izosztát átjelölésével nem is vesződtem igazán. Ráfogattam pillanatszorítóval a megfelelő helyre, és a két kapcsolónyi átjelölés helyett rögtön meg is fúrtam, és lukat nem rontottam el. Tranzisztorokat is NDK-s szürke tranyókból raktam bele, nagyfrekiset Junoszt tunerből kínoztam elő. A BC 212A pedig volt vadonat új... már 20 éve a fiókban. A bontott alkatrészeket ellenőrzés után forrasztottam be, az újat nem.

Mi volt a rossz? Igen, az egyik BC 212A.

A valamilyen PNP, aminek elég hosszú volt a lába, már beindította a kütyüt. Eddig ment minden szépen, de az ördög ugye nem alszik. Ez is este nyitotta ki a szemét igazán. A javasolt fotón is közölt megoldástól eltértem. Nem lapos, hanem magas dobozom van, és úgy döntöttem, a front oldali csatlakozót tuchel aljzatból alakítom ki. Választottam PC-ból bontott változatot. Erről levettem a fém alkatrészeket, és csak 3 hüvelyben hagytam érintkezőt. (2 elég volna, de a középső nem jött ki.) A mérések bejöttek, - ez nem szokott sikerülni - a sarokba került elsőre, és még a dugót is kényelmesen be lehet dugni. (Máskor ferdén kell a csavarokat beerőltetni, és tágítani a lyukakon jobbra-balra.)

Jó. Eddig minden oké. De most jön a neheze. A kapcsolók panelját középen két szegecselhető anyával tervezték. Nem gond, a dobozaimban van távtartó számítógépből. Először átmeneteltem metrikusra az anyás végét. A legkisebb anya sem fért be a két kapcsoló alá. Ki kellett forrasztanom az izosztátot, és megemelve vissza. A beültetett panel lyukait is élmény volt átjelölni a dobozra, de ez még csak-csak sikerült, ám a tetején már csak az amerikai szabványú hatlapfejű csavarok jók. Ez már elveszi a skálától a helyet. A tuchel aljzat is odébb rendezi a sort.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

statisztika

Magamról

Saját fotó
Üdv mindenkinek!
Magamról akarok írni. Talán érdekes lesz, talán unalmas. Nekem felfedezés. Mások szakmájába is belekóstolgatok, és nem ismerem a szaknyelvet, de talán mókásabb a saját meghatározás. Középiskolás lehettem, amikor megfogalmaztam (értelmeztem) magamnak a csigafúrót, miszerint egy acélhengerre két oldalán párhuzamosan lazán feltekert felébe vágott lyuk. Nem biztos, hogy pontos és az sem, hogy másnak is tetszeni fog. Akit ez idegesít, kérem kerüljön el! Azoknak szánom, akinek tetszik.